Európai Bizottság-10 prioritás

2017.03.06.

117 millió EUR-val növeli az Európai Unió segélycsomagját Burkina Faso számára

aromatic-1851365__340

Az újabb támogatás azon 800 millió eurós segélycsomag része, melyet tavaly decemberben hagyott jóvá az Európai Unió. A jelenlegi segélycsomag célja Burkina Faso nemzeti fejlesztési tervének támogatása, melynek fókuszába az élelmiszerbiztonság valamint az élelmiszer ellátás biztonsága áll. Olyan tevékenységeket támogat, mint az öntözött mezőgazdaság, kis állatállományú állattartás valamint a táplálkozással kapcsolatos oktatás.

További részletek: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-364_en.htm

2017.02.03.

 

Megszűnnek a roamingdíjak

mobileIdén június 15-től életbe lépnek a belföldi díjas roamingszolgáltatások, miután uniós szintű politikai megállapodás született a nagykereskedelmi roamingpiacok szabályozásáról. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia, ezt követően az Unión belül utazó ügyfelek ugyanannyit fognak fizetni a hívásokért, SMS-ekért és mobilinternetért, mintha ezeket a szolgáltatásokat belföldön vennék igénybe.

 Részletek angolul: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-193_en.htm

2016.12.17.

Az Európai Bizottság létrehozza az Európai Szolidaritási Testületet

EUSolidarity Corps

Az Európai Szolidaritási Testületet lehetőséget kínál a fiatalok számára, hogy saját hazájukban vagy más országokban a közösség érdekeit szolgáló önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vegyenek részt. A résztvevők egy projekt keretében önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy álláshelyen 2–12 hónap közötti időtartamra helyezkedhetnek el. Az Európai Szolidaritási Testületbe 17 éves kortól lehet tagnak jelentkezni, projektmunkába viszont csak a 18. életévüket betöltött fiatalok kezdhetnek. A részvétel felső korhatára 30 év.

Ha szívesen segítenél másokon, szereted a kihívásokat, legyél te is az Európai Szolidaritási Testület tagja!

Részletek itt

2016.12.15.

EGYSÉGES DIGITÁLIS PIAC

Az Európai Bizottság célja, hogy 2025-ig fejleszti a digitális szolgáltatásokat. A kezdeményezést 3 fő irányvonal mentén kívánja elérni:

  1. Gigabites kapcsolat iskolák, közlekedési csomópontok, közszolgáltatók és digitálisan intenzív vállalkozások számára.
  2. 5G lefedettség városi területeken és a főbb közlekedési útvonalak mentén.
  3. Legalább 100 Mbps sávszélességű internetkapcsolat minden európai háztartásban.

Az EU  szélessávú stratégiája röviden: http://bit.ly/2hJdYnc

2016.11.18.

COP22 Marrakesh klímakonferencia 

November 7. és 18. Között Marrakeshben találkoznak a világ vezetői, hogy a párizsi klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról egyeztessenek. Az Európai Parlament 12 főből álló delegációja vesz részt a marrakeshi klímakonferencián.

2015 decemberében 195 ország állapodott meg az első jogilag kötelező, nemzetközi akciótervről, melynek célja, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartsák.

A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én, 30 nappal azután lépett hatályba, hogy legalább 55 ország letétbe helyezte ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek.

A marokkói klímakonferencián a világ vezetői arról egyeztetnek, hogy hogyan ültessék át a párizsi egyezményben foglalt vállalásaikat a gyakorlatba.

Az egyeztetések során kitérnek az egyes országok vállalásaira és az átláthatóság érdekében egyértelműen meghatározzák, hogy milyen információkat várnak tőlük a megállapodás megvalósítása során. A konferencia egyik célja, hogy  ösztönözze a tagállamokat, hogy minél többet tegyenek az éghajlatváltozás ellen.

A párizsi egyezményben a fejlett országok évi 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ígértek a klímafinanszírozásra és a fejlődő országok támogatására 2020-ig.  

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu

2016.11.07.

Hatályba lépett a Párizsi Megállapodás

Climate

November 4-én hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, melynek célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A megállapodást 2015. december 12-én fogadták el; az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek. Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – is ratifikálta a klímamegállapodást.

2016.10.11.

Párizsi klímaegyezmény

Az Európai Unió 2016. október 4-én jóváhagyta a Párizsi megállapodás ratifikációját. 

A tavaly decemberi klímacsúcs  résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és emellett törekednek arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával (Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia) együtt október 5-én ratifikálta a megállapodást az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, ezzel a párizsi klímaegyezmény teljes jogú tagjává vált.

A Párizsi Megállapodás, melyet 2015 decemberében fogadtak el, 2016. november 4-én, 30 nappal azután lép hatályba, hogy legalább 55 ország letétbe helyezi ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek.


A megállapodásban részt vevő országok első konferenciáját a 2016. november 7- 18 között tartandó marrakesh-i klímacsúcson hívják össze, ahol további részletszabályokról dönthetnek. Magyarország a letétbe helyezés eredményeként szavazati joggal vehet részt ezeken a tárgyalásokon. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3284_en.htm ,          http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php  

2016.09.29.

600 millió eurós segítség a Törökországban élő szíriai menekülteknek

Az Európai Bizottság két, összesen 600 millió euró értékű közvetlen támogatásról szóló megállapodást írt alá, a Törökországban élő szíriai menekültek megsegítésére. 300 millió eurót oktatási célokra, 300 millió eurót pedig egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésre fordítanak. Az EU 3 milliárd eurós összköltségvetéséből idáig több mint 2 milliárdot mozgósítottak. A törökországi menekülteket támogató menekültügyi eszköz az EU és Törökország közös cselekvési terve, ami az EU-Törökország nyilatkozat végrehajtását hivatott támogatni.

A sajtóanyag angolul: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3191_en.htm

2016.09.22.

90 millió euróval segíti az EU az UNICEF munkáját

Az EU szíriai válság kezelésére szolgáló regionális alap 90 millió euróval járul hozzá  az UNICEF munkájához, mellyel olyan gyermekeket és fiatalokat támogatnak, akik a szíriai válság elől Jordániába, Libanonba vagy Törökországba menekültek. Közel 3 millió gyermek nem járhat iskolába Szíriában és a környező országokban, és napi szinten veszélynek vannak kitéve. A segélyt elsősorban oktatási lehetőségek kialakítására és gyermekvédelmi programokra fordítják ott, ahol maguk a befogadó közösségek is komoly nehézségekkel néznek szembe.

Részletek angolul: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3114_en.htm

2016.09.15.

 

Az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszéde

SOTE Juncker

Jean – Claude Juncker elnök az Európai Parlamentben megtartotta az Európai Unió helyzetét ismertető hagyományos évértékelő beszédét.

„A következő tizenkét hónap döntő jelentőséggel bír egy jobb Európa megvalósítása szempontjából: olyan Európa kell, amely védelmet nyújt, olyan Európa kell, amely megőrzi az európai életformát, olyan Európa kell, amely eszközöket ad polgáraink kezébe, olyan Európa kell, amely belföldön és külföldön egyaránt  garantálja a biztonságot és olyan Európa kell, amely képes a felelősségvállalásra.”(Jean-Claude Juncker, 2016.09.14.)

Beszédében Juncker elnök számos kezdeményezést jelentett be, melyek  a Bizottság politikai prioritásait képezik:

Munkahelyteremtés és növekedés: a fiatalok szerepe, az Európai Stratégiai Beruházási Alap

Hálózatfejlesztés: ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférés a közéleti központokban Európa-szerte

Szerzői jog: tisztességes juttatások újságírónak, kiadóknak

Tőkepiaci unió:  a tőkepiaci unióra irányuló munkák felgyorsítása

Migráció: beruházási terv az afrikai és a szomszédságpolitikai országok számára

Menekültválság: szolidaritás

Biztonság: az új Európai Határ- és Parti Őrség

Védelem: az Európai Védelmi Alap létrehozása

Külpolitika: az Unió érdekeinek érvényesítése a nemzetközi tárgyalásokon

Roaming: új tervezet a roamingdíjak eltörléséről

Hagyományosan az Európai Unió helyzetéről szóló értékelő beszéd indítja el a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó párbeszédet, melynek révén a Bizottság előkészíti a 2017. évi munkaprogramját.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az Unió helyzetét értékelő beszéde, és az abban bemutatott kezdeményezések jelentik a Bizottság hozzájárulását a 27 uniós állam- és kormányfő szeptember 16-i pozsonyi tanácskozásához.
Az évértékelő beszéd hivatalos változata:

http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-16-3043_hu.htm

2016.09.13.

További 115 millió euró a Görögországban tartózkodó menekültek megsegítésére

Az Európai Unió az eddigi 83 millió eurós támogatás mellett további 115 millió euróval járul hozzá, hogy a Görögországban tartózkodó menekültek életkörülményeit javítsa- közölte Christos Stylianides, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos. A támogatás fő prioritásai:

  1. A már meglévő menekültszállások korszerűsítése, valamint a tél beállta előtt további szállások létrehozása.
  2.  Készpénz/utalvány rendszer kialakítása, ami a menekültek és családjaik számára biztosítja alapszükségleteik kielégítését.
  3. A menekült gyermekek oktatásának javítása.
  4. A magukra hagyott kiskorúak segítése.

Részletek angolul: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2986_en.htm 2016.07.28.

40 millió EUR gyorssegélyt hagyott jóvá az Európai Bizottság Dél- Szudán számára

south sudan

Az Európai Bizottság 40 millió EUR gyorssegélyt szavazott meg Dél- Szudán számára, ezzel 103 millió EUR-ra nőtt a 2016-ban az ország részére juttatandó pénzügyi támogatás. A segély annak a 40 000 ember helyzetén kíván javítani, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonukat a hónap elején a fővárosban kiújult harcok következtében. A konfliktus következtében a törékeny élelmiszer-lán és élelmiszer kínálat sérült, ahogy a gyógyszerekhez való hozzáférés is rendkívül korlátozott.

Az Európai Unió és tagállamai az országba érkező pénzügyi segély több mint 43 százalékát adják.

forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2649_en.htm

2016.07.20. Az Európai Unió 194 millió EUR segélyt hagyott jóvá Irak számára

A segély több mint 3,4 millió ember életének javítását célozza, akiknek a konfliktus helyzetek miatt el kellett hagyni otthonukat. Közel fele ennek gyermek.

2014. január óta az Európai Unió évente közel 238 millió EUR támogatást nyújt az iraki emberek számára. Különösen a nehezen elérhető területeken, illetve a konfliktus zónákban élőknek van a legnagyobb segítségre szükségük. A segély az otthonukat elhagyni kénytelen embereket és a szíriai menekülteket célozza meg.

forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2564_en.htm

2016.04.12.

Az EU 42 országban több mint 2 300 000 gyermek oktatását támogatja szükséghelyzetekben

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 52 millió eurós humanitárius segélycsomagot biztosít kifejezetten a szükséghelyzetben lévő gyermekeknek szóló oktatási projektek támogatására 2016-ban.

A finanszírozás több mint 2 300 000 gyermek számára nyújt támogatást a világ 42 országában, és olyan régiókra irányul, ahol jelentősebb a kockázata annak, hogy a gyermekeket nem iskoláztatják vagy félbeszakad az oktatásuk: a Közel-Keletre (elsősorban Szíriára és Irakra), Kelet-, Közép- és Nyugat-Afrikára, Ázsiára, Ukrajnára, Közép-Amerikára és Kolumbiára.

2015-ben 11 millió eurós összeget 2016-ban 52 millió euróra növelték, melyet a válság sújtotta övezetben élő és más szükséghelyzetnek kitett gyermekek oktatására fordítják.

A finanszírozás az oktatásban való részvételt fogja támogatni szükséghelyzetekben, és többek között az aknaveszélyről való tájékoztatásra, az élethez szükséges alapvető készségek tanítására és a szakképzésre, a szabadidős tevékenységekre és a pszichoszociális támogatásra is kiterjed. A gyermekeknek iskolai felszereléseket és új oktatási létesítményeket is lehet biztosítani e támogatás révén. A tanárok, a szülők és a gondozók számára is nyújtanak képzéseket.

    Forrás: http://europa.eu

2016.04.08.

Európai Határőrség

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. április 6-án megállapodott a Tanácsnak az Európai Határőrségről szóló rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontjáról.

Az Európai Határőrség elsődleges célja az integrált európai határigazgatás kialakítása és alkalmazása a külső határokon, ami közös felelősségünk. Az Európai Határőrség a Frontexet felváltó Európai Határvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból állna.

Amint az Európai Parlament elfogadja álláspontját, az elnökség tárgyalásokat kezd annak érdekében, hogy 2016. június vége előtt politikai megállapodást érjen el.

Forrás: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/04/06-negotiations-european-border-guard/

2016.04.05.

Hétfőn megkezdődött a migránsok visszatelepítése

Az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött, az Európába tartó menekültáradat megállítását célzó megállapodás értelmében hétfőn megkezdődött az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérők és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépők visszaküldése Törökországba. A megegyezés értelmében az európai uniós tagországok legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. A megállapodás célja, hogy a Törökországból az EU-ba történő irreguláris bevándorlás helyett legális és biztonságos áttelepítésre nyíljon lehetőség a nemzetközi védelemre jogosult menekültek számára. A teljes, angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.

2016.03.21.

EU- török megállapodás

Az Európai Unió megállapodott Törökországgal a menekültválság kezeléséről. Ennek egyik fő eleme, hogy a Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba. … A menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, visszaküldésüket Törokországba a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával kell végrehajtani. Az egyezség a német kancellár szerint képessé teheti az EU-t a krízis kezelésére. … A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához kért további 3 milliárdos támogatás ügyében abban egyeztek meg, hogy azt azután folyósítják, ha már az első 3 milliárdot elköltötték. A dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének. Forrás és további részletek: hu.euronews.com

2016.03.17.

Az Európai Unió 2015-ben

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az EU 2015-ös általános jelentését. A kiadvány részletesen foglalkozik az Európai Unió 2015-ben elért eredményeivel,a kiemelt fontosságú politikai területeken tett előrelépésekkel. Választ kaphatunk többek között arra, hogy az EU  milyen intézkedéseket hozott az  a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a beruházások fellendítése érdekében, milyen szerepet játszott a párizsi éghajlat-változási megállapodásban és hogyan kezelte a menekültügyi válságot. A jelentés itt olvasható: http://publications.europa.eu/hu/web/general-report HU_cover

03.11

Interaktív térkép az európai egyetemek kezdeményezéseiről

Az Európai Egyetemek Szövetsége útjára indította azt az interaktív térképet, melyen látható, hogy Európa egyes egyetemei milyen kezdeményezésekkel segítik a menekülteket félbeszakadt tanulmányaik, kutatásaik és akadémiai karrierjük folytatásában. Az interaktív térkép és a kezdeményezésekről további információ: http://www.eua.be/activities-services/eua-campaigns/refugees-welcome-map

03.02.

Az Európai Bizottság 252,5 millió eurós segélycsomagotfogadott el a Palesztin Hatóság és a palesztin menekültek megsegítésére.

2016-ban 2 segélycsomag elfogadását tervezi az Európai Bizottság, mely a Palesztin Hatóság és a palesztin menekültek részére nyújt támogatást. A segélycsomag első felét 2016. március 01-én fogadta el a Bizottság.

A 252,5 millió eurós csomag nagyobbik része, mintegy 170,5 millió euró a PEGASE mechanizmuson keresztül jut el  a Palesztin Hatósághoz az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás javítása, a legszegényebb családok védelem és a kelet jeruzsálemi kórházak pénzügyi megsegítése céljából.

A segélycsomag másik része, 82 millió euró pedig az UNWRA-n keresztül a legveszélyeztetettebb menekültek megsegítését célozza. Az év második felében újabba segélycsomag elfogadására kerül majd sor.

részletek: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-464_en.htm

Menkülteknek szerveznek tanfolyamot Budapesten

Körülbelül negyven regisztrált menekült gyűlik össze 13 héten át minden szombaton a Közép-Európai Egyetemen, hogy tanuljon. Van köztük szomáliai, szír, perzsa, pakisztáni, szudáni is. Több szinten tartanak nekik angolórát, de választhatják emellé a “Short guide to Hungary” tanfolyamot, avagy mit is kell tudni a magyarországi életről, ha valaki itt szeretne boldogulni. Az egyik “diák”, Basil Hararah egy palesztin mérnök, Gázából menekült Európába, miután összedőlt a háza. – El kellett jönnöm onnan – mondta az Euronewsnak. A palesztin férfi számára a CEU által szervezett tanfolyam azért hasznos, mert dolgozni és egyetemre járni is szeretne Magyarországon. Az angolórákon kívül tanul az emberi jogokról, van matek továbbképzése, és nagyon várja azokat a kurzusokat, amikor például önéletrajzírást tanulnak vagy éppen útmutatót kapnak a magyarországi élethez. Nem csak Basil, hanem a többség is hasznosnak tartja, amit itt kap – mondja az OLIve nevű program egyik szervezője, Prem Rajaram. Ezért további kurzusokat terveznek, a következő áprilisban indul. -Amikor ezek az emberek idekerülnek, nincs könnyű dolguk, alig kapnak állami segítséget, kevés a tanulási lehetőség és a hétköznapi élethez szükséges információ is, ezért úgy látjuk, hogy ez sokat segít abban, hogy megtalálják a helyüket – mondta Prem Rajaram. A tanfolyam ingyenes, a tanárok pedig önkéntesek. Timár Eszter nem sokat gondolkozott, mielőtt úgy döntött, a szombatjait azzal tölti, hogy menekülteken segítsen. – Rengeteget beszélünk arról, hogy segítsük a menekülteket, és ezzel én teljesen egyetértettem, hogy segítsünk nekik, hiszen tudom, hogy milyen borzalmas helyzetekből jöttek el, és úgy gondoltam, hogy akkor ne csak szóban segítsünk, hanem tényleg csináljunk valamit. Én tanár vagyok, ezt tudom tenni, ezt teszem értük – mesélte Eszter az Euronews-nak. A palesztin Basil egyébként Belgiumban szeretett volna új életet kezdeni, de a dublini egyezmény értelmében visszaküldték az első uniós országba, ahol regisztrálták: Magyarországra. Azt mondja, nem könnyű itt neki menekültként, de még mindig jobb, mint amire számított. – Minden pletyka arról szólt, hogy Magyarországon nem jó élni, de most, hogy már több mint hét hónapja itt vagyok, úgy látom, nem olyan rossz, lehet itt új életet kezdeni. Gázánál legalábbis biztonságosabb – mondta mosolyogva. A palesztin férfi szerint az egyik legjobb dolog a kurzusban, hogy embereket ismerhet meg egy olyan országban, ahol senkije sincsen.

Forrás: http://hu.euronews.com/2016/02/08/menekulteknek-szerveztek-tanfolyamot-budapesten

2016/02/10

Több mint 10 milliárd dollár a szíriai válság áldozatainak

Államfők, kormányfők, hercegek és sejkek – 70 ország vezetői gyűltek össze Londonban a szíriai konfliktus következményeitől szenvedő menekültek és az őket befogadó térségi országok segélyezéséről szóló konferencián. A donorkonferencia házigazdái, Nagy-Britannia, Norvégia és Németország elsőként jelentették be felajánlásaikat Az ENSZ szerint az idén 8 milliárd dollárra lenne szükség a válság kezelésére, a Szíriával határos országoknak pedig további 1,2 milliárdra.

A házigazda brit kormányfő a konferencián bejelentette, hogy 2016-ban 6 milliárd dollárt juttatnak a krízis kezelésére és hosszabb távon, 2020-ig további 5 milliárdot. Ez azt jelenti – mondta David Cameron, hogy emberek milliói juthatnak életmentő ételhez, fedélhez és egészségügyi ellátáshoz Szíriában és a térségben.

Az EBRD – amelyet 25 éve a kelet- és közép-európai országok finanszírozására hoztak létre – 900 millió euróig terjedő pénzügyi csomagot állít össze segélyezésre és infrastrukturális fejlesztésekre.

A konferencián felszólalt a krízis kezelésében egyik legérintettebb ország, Jordánia királya, aki azt mondta, hogy ezzel a támogatással egyszerre segítik a menekülteket és azokat, akik a bajba jutottak ellátásában részt vesznek és így cselekedni tudnak, úgy ahogyan helyesnek tartják. A korábbi szíriai donorkonferenciák felajánlásai nem teljesültek. A tavalyi tanácskozás nyomán csak a célul kitűzött összeg felét sikerül összegyűjteni. A szíriai háborúban csaknem 250 ezren haltak meg és legalább 6 millióan menekültek el. Forrás: http://hu.euronews.com/2016/02/04/tobb-mint-10-milliard-dollar-a-sziriai-valsag-aldozatainak

2016.02.05.    

Az EU Regionális Alapja a szíriai válság megoldására

2015. december 1-jén elfogadásra került az Alap programcsomagja 350 millió EUR értékben. A program révén a következő hónapokban mintegy 1,5 millió szíriai menekült illetve libanoni, török, jordán és iraki befogadó állomás kap segítséget az alapfokú oktatás, gyermekvédelem, jobb egészségügyi szolgáltatások, ivóvíz ellátás területén. A 350 millió eurós segélycsomag 4 program megvalósulását segíti

  1. oktatási program (140 millió EUR)
  2. helyi fejlesztési programok (130 millió EUR)
  3. egészségügyi program (55 millió EUR)
  4. víz, higéniai és közegészségügyi program (25 millió EUR)

A 2. világháború óta a legsúlyosabb menekülthelyzet alakult ki a szíriai válság következtében. Az EU az Alap felállításával választ próbál adni a kialakult helyzetre. Teljes költségvetése 650 millió EUR, ebből 570 millió EUR az EU költségvetéséből, 52 millió EUR 17 tagállam felajánlásából és további 25 millió EUR török társfinanszírozásból áll össze. A kialakult helyzet miatt az Alap az operatív működést megkezdi a nyugat- balkáni régióval is. További információ: http://www.euractiv.com/sections/global-europe/syria-fund-help-keep-refugees-macedonia-and-serbia-321489  és http://ec.europa.eu/enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad/index_en.htm

2016-ban 77 millió euró összegben nyújt humanitárius segélyt az EU Afrika szarvának

Afrika szarvában lévő országok 1,7 millió menekültet fogadtak be, egyedül Kenyában több mint félmillió menekült él. A segélyt a legégetőbb problémák megoldására fordítják, így a táplálkozás, egészségügy, ivóvíz, katasztrófák elleni védelem és befogadó helyek javítása. A legtöbb menekültet Kenya fogadja be, ahova elsősorban Dél-Szudánból és Szomáliából érkeznek az emberek. A térség legnagyobb donor régiója az Európai Unió, hiszen 2011 óta közel 1 milliárd euró segélyt allokált a problémák leküzdésére. További információ: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-108_en.htm

29 millió eurós humanitárius segélyt hagyott jóvá a Bizottság Szomália számára

2016-ban az EU 29 millió eurós segélyt nyújt a konfliktusok és az időjárás által sújtott Szomália részére. A konfliktusok következtében több millió embernek kellett elhagynia otthonát, sokan közül a szomszédos országokba, így Kenyába, Etiópiába és Szomáliába menekültek. A konfliktusok által meggyengített Szomáliát az időjárás sem kíméli. 2015 utolsó negyedévében az ország déli részén több mint 145 000 embert érintettek az áradások, több ezer ember betegedett meg az „ivóvíztől”, míg az ország északi részén a rendkívüli aszály és az éhínség nehezíti az életet. További információ: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-107_en.htm