Kultúra-Utazás

2017.07.04.

“Roaming in the EU” Fotóverseny

Az Európai Bizottság nyári fotóversenyt hirdet!

roamingphotocontest

Szívesen utazgatnál az EU-ban vonattal?

Nyerj kettő Interrail jegyet!

Mit kell tenned?

Készíts egy képet, melyen bemutatod, hogyan használod mobilod vagy tableted  roaming nélkül az EU-ban; rövid leírás kíséretében, Messangeren keresztül küldd el a Digital Single Market Facebbok oldalára, kérd meg barátaidat, hogy lájkolják képedet, és nyerj!

Egy személy maximum 2 képet küldhet be.

A verseny 2017.szeptember 15-ig tart.

Részletek: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/roaming-eu-photo-contest

2017.06.21.

Utazik?

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Ne felejtse el kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát!

Az ingyenes kártyát minden magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult kiválthatja. Az EU bármelyik 28 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban sürgős, illetve orvosilag szükségesnek ítélt egészségügyi ellátás esetében a kártyát felmutatók ugyanolyan ellátásban részesülnek, mint az adott ország biztosítottjai.

 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya egy olyan ingyenes kártya, amelynek révén ideiglenes tartózkodása során Ön az EU bármelyik 28 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban igénybe veheti az állami egészségügyi ellátást, amennyiben arra orvosi szempontból szüksége van, ugyanolyan feltételekkel és költségek megfizetésével (bizonyos országokban ingyenesen), mint az adott országban biztosítással rendelkező személyek.

A kártyát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő bocsátja ki.

 Az Európai Egészségbiztosítási kártya LETÖLTHETŐ: 

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=559&langId=hu

 

 

2017.05.18.

„ECC-Net: Travel” – Hasznos fogyasztóvédelmi mobilalkalmazás külföldi utazásaik során

ECC net

Törölték a repülőjáratunkat vagy késett a repülőgépünk, elveszett a poggyászunk, esetleg problémás volt az autóbérlés, rossz minőségű szállást kaptunk?

Külföldi utazással kapcsolatos fogyasztói panaszok esetén segít az Európai Fogyasztói Központ.

Létezik egy alkalmazás, ami jogi tudnivalókat és nyelvi támogatást nyújt az EU 23 nyelvén (magyar nyelven is), továbbá norvég és izlandi nyelven. Az „ECC-Net: Travel” alkalmazás a bolti vásárlás, az autóbérlés, a szállodai szolgáltatások, a légi, vasúti, buszos és hajóval történő közlekedés témakörében nyújt segítséget és tájékoztatást a fogyasztói jogokról a magyar fogyasztók számára, valamint a külföldi vállalkozással való kommunikációt is megkönnyítheti. Emellett az alkalmazás fontos telefonszámokat és elérhetőségi adatokat tartalmaz az esetleges szükséghelyzetek megoldására.

Az „ECC-Net: Travel” alkalmazás ingyenes, továbbá offline módon, azaz internet kapcsolat nélkül is használható. Olyan mobil eszközökre telepíthető, amelyek iOS, Android, Microsoft Windows operációs rendszerrel működnek. Az alkalmazást célszerű a kiutazás előtt letölteni az alkalmazásboltokból vagy a következő oldalakról:

Android: https://play.google.com/store/apps/details…

Apple: https://itunes.apple.com/app/ecc-net-travel/id886668562

Windows Phone: http://www.windowsphone.com/…/4dfcfb67-9294-40d5-9ac0-644a7…

Amennyiben a helyszínen az utas nem tudja rendezni határon átnyúló fogyasztóvédelmi panaszát, akkor a hazaérkezés után javasolt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) ingyenes, személyre szabott, szakmai és jogi segítségét kérni. EFK: http://magyarefk.hu/

2017.05.17.

Kallós Zoltán,erdélyi magyar néprajzkutató, az Europa Nostra idei közönségdíjasa.

Kallós Zoltán

Az Európai Unió Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj az Európai Bizottság és az Europa Nostra kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerése. 

Kallós Zoltán kapta a legtöbb szavazatot azon az online szavazáson, amelyen az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasát választották ki. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból összesen 29 díjazottat tüntettek ki.

Kallós Zoltánról: https://ec.europa.eu/hungary/news/20170405_europanostraprize_hu

 

2017.01.01.

2017-ben Aarhus és Pafos Európa kulturális fővárosai

ecoc-2016_aarhus_pafos

2017. január 1-jétől Aarhus és Páfosz Európa Kulturális Fővárosa. A kulturális program hivatalosan január 21-én veszi kezdetét Aarhusban. A Páfosz 2017 nyitóünnepségét január 28-án tartják.

„Aarhus 2017” központi témája az „újragondolás”. A dán város bemutatja, hogyan segíthet a művészet, a kultúra és a kreatív ágazat alapvető társadalmi, városi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolásában és átformálásában, valamint abban, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.

„Páfosz 2017” nyitóünnepségének fókusza a „Mítosz és vallás”

A következő évek kulturális fővárosai:

  • 2018: Valletta (Málta) és Leeuwarden (Hollandia),
  • 2019: Plovdiv (Bulgária) és Matera (Olaszország),
  • 2020: Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország)

A két kulturális főváros honlapja http://www.aarhus2017.dk/en/ (Aarhus) és http://www.pafos2017.eu/?lang=en (Pafos)

forrás:Európai Bizottság

 

2016.06.21.

Utazás külföldre

luggage-1149289__180

A nyáron nagyon sokan választunk más európai uticélt, szabadságunk eltöltésére. A külföldön töltött idő alatt azonban, számos nem várt kellemetlenséggel járhat, ha nem vagyunk felkészülve.

Összegyűjtöttünk néhány hasznos linket, ahol tájékozódhatunk uniós jogainkról, az országok szabályozásáról. Kellemes nyaralást!

 

2016.04.15.

Az autentikus európai mozi valódi kincs

Vörös szőnyegek, csillogás, filmsztárok és rendezők. Az Európai Parlamentnek 2007 óta saját filmdíja van. Egy filmszakértőkből álló zsűri minden évben kiválaszt tíz európai filmet. Közülük a három kedvenc kerül a döntőbe. A bevándorlás, a társadalmi integráció és a szegénység a leggyakrabban felmerülő témák, megható történetek, melyek szinte mindig társadalmiak és realisták.

“A LUX-díj méltó a nevéhez. Mindhárom kiválasztott film társadalmaink kérdéseit feszegeti valamilyen formában. E filmek mindegyike ajtókat nyithat a különböző kérdésekről folyó gondolkodás és párbeszéd előtt. Ezen a módon e filmek felerősödnek és hatásuk erőteljesebben visszhangzik.”

Ez igazi európai mozi, ami különbözik a hollywoodi kasszasikerektől.

“Szükség van közpénzre, állami támogatásra és szándékra, hogy a mozit — a művészetet általában, de a mozi is művészet — meg kell védeni a piac és a politika nyomásától. Ezért van az, hogy a mai díjnak valódi jelentése van, mert megmutatja, hogy az EU, az Európai Parlament védi a bonyolult mozit, azt a mozit, ami nem magától értetődő.”
Van még egy dolog, ami sajátossá teszi az európai filmet, és ez a hivatalos nyelveink nagy száma. A LUX-díj lehetővé teszi a feliratozást az Unió 24 hivatalos nyelvére a három döntős film számára. Ez a munka 3000 euróba kerül verziónként. Elkezdődik a nagy utazás, először Velencébe, ahol a Mostra fesztiválon mutatják be a három döntőst. Ezután moziban is láthatók az összes EU-tagállamban, mivel a díj az európai közönség szavazatain alapul. Aztán vissza Brüsszelbe, ahol az EP néhány hétre saját mozit nyit. Felkérik a képviselőket, hogy szavazzanak a kedvencükre. Végül a LUX-díj győztesét minden év végén hivatalos ünnepségen jelentik be Strasbourgban.

Videó és forrás:

http://www.europarltv.europa.eu/hu/player.aspx?pid=ad98d4c4-6fa7-4d46-b096-a5a600912407

 

 

Magyarországi borkultúra

borok

 

A magyar bor ma Magyarország nemzeti arculatához szorosan hozzátartozik, minősége pedig megbecsült helyet biztosít számára Európában, az Európai Unióban. A reneszánszát élő borkultúránkba beletartozik a borok értékeinek védelme, népszerűsítése, hírnevének ápolása.

Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszönhető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak.

A borvidékeken számos bormúzeum őrzi a szőlő és a borkultúra tárgyi és írásos emlékeit, szőlőfajtákat, jelentős pincészeteket. Olyan régi évjáratú borokat mutatnak be, amelyek ma már nincsenek forgalomban. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át, a természetes édes borokkal bezárólag.

A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. A magyar bor határon túli és belföldi forgalmazása, a szőlőhegyi falusi turizmussal összekapcsolva, napjainkban is több százezer gazdának és családtagjaiknak ad munkát, keresetet, megélhetést. A 20. század második felében végbement termesztéskorszerűsítés hatására eltűntek azok a hagyományos termesztési és borászati eljárások, néprajzi jellegzetességek, amelyek a borvidékeken az évszázadok során kialakultak. Ezek nyomai múzeumokban, skanzenekben lelhetők fel, hagyományait történeti, néprajzi munkák őrzik.

(Forrás: http://magyar-borok.blog.hu/)

Borral kapcsolatos események: #magyarborhírek

 

  • Megnyílt Európa első bormozija Magyarországon
  • Nemzeti Bor Maratonon 2016. május 13-22.   2057 km – 10 nap –  22 borvidék
  • Magyar borokat díjaztak Amerika legnagyobb borversenyén

 

2016.03.26.

easter-eggs-1242803__180

A húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja.

A húsvétot minden európai országban más és más formában ünneplik meg. Az ünnep egyik fő szimbóluma sok országban is a húsvéti tojás.

Németország – zölden és sok tojással

A családtagok egy helyen, a szülőknél vagy nagyszülőknél gyűlnek össze, a háziasszonyok és a gyerekek pedig feldíszítik a lakást. A vázába ágakat, barkát dugnak, amit kifúrt és színesre festett tojásokkal díszítenek. Zöldcsütörtökön (az utolsó vacsora ünnepe)  spenótot, salátát, zöldspárgát esznek, sőt az ételbe néha fiatal csalánt is főznek, hogy jó termés legyen. A nyuszik ekkor “készítik el” a színes tojáskákat.

Belgium – tojásnapokkal

Belgium egyik városában, Kruishoutemben tényleg minden a tojás körül forog, húsvétkor. Tojásherceget és Tojáshercegnőt választanak, majd Húsvét hétfőn “tojásfogó” játékot játszanak, ami abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokat kell eltalálni.

Svédország – nagy társaságban, boszorkányokkal

Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias: a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. A szombat itt a tojásevés napja. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik.

Finnország - csak csendesen

Az országban a nagyhetet csendeshétnek nevezik, mert Nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A hagyománytisztelő finnek máig nem gyújtanak tüzet Húsvétkor és szigorúan betartják a böjt előírásait is: Nagypénteken csak naplemente után esznek először. Finnországban szokás a gyerekek körében a tojásgyűjtő körút. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.

Lengyelország – vasárnapi családi reggelivel

Lengyelországban nagyszombat napján a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után otthon a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát: piros tojást, kenyeret, tortát, fehér kolbászkákat és marcipánt. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojásokat odaadják egymásnak.

Románia – locsolkodással, tojáskoccintással

Romániában a hagyomány szerint a család már reggel a templomba megy, ahonnan csak ebédre megy haza. Evés után a temetőbe mennek, virágot visznek elhunyt szeretteik sírjára. Húsvétkor az ünnepi asztalon báránysült illatozik, foszlós kalács csalogatja a vendéget, és szebbnél szebb írott tojások is láthatók, amelyekkel húsvét éjszakáján koccintani szokás.

Bulgária – tojásos hiedelmekkel

Bulgáriában az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. A régi hagyományok szerint a Húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik.

Görögország – kereszttel és rakétával

A görög temperamentum megmutatkozik a húsvéti ünneplési szokásokban is, természetesen a vallási szokásokon kívül. Van olyan görög sziget (Chios), ahol a szigetlakók rakétákkal készülnek a Húsvétra: látványos és néha veszélyes tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához, amik egymást próbálják elpusztítani. A “rakétaháborúban” sajnos az épületek sokszor megsérülnek, ennek ellenére a lakosok ragaszkodnak a hagyományhoz. Más szigeten (Hydra) az a szokás, hogy a nem termő fákat Húsvétkor megperzselik, ezzel ösztönzik őket a termékenységre, a bő termésre.

Spanyolország – fergeteges flamencóval

A hispánoknál nem maga a húsvét számít a legfőbb ünnepnek, hanem az azt megelőző nagyhét. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak. A felvonulások legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária- és Jézus-szobrok. A Semana Santa (Szent Hét) Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Ezek után hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.

Liszt Ferenc Zeneakadémia – Európai Örökség Cím

A Liszt Ferenc Zeneakadémia bekerült az az Európai Örökség címmel rendelkezők sorába. Az ünnepélyes átadásra 2016. április 13-án kerül majd sor Brüsszelben, az Európai Örökség Cím Napjai (április 12–15.) keretében.  A zeneakadémia mellett idén a krapinai neandervölgyi lelőhely és múzeum (HR), az olomouci Přemysl-vár és az Érseki Palota Múzeuma (CZ), a Sagres-fok (PT), a bécsi Hofburg (AT), a tartui egyetem történelmi épületegyüttese (EE), a Mundaneum (BE), az I. világháború keleti frontjának 123. számú temetője (PL) és a strasbourgi európai negyed (FR) kapta meg a kitüntetést.

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Örökség cím általános célkitűzése, hogy az európai polgárokban, különösen a fiatalokban, az európai történelem és kulturális örökség közös értékeire és elemeire alapozva megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a nemzeti és regionális sokszínűség elismerését és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet.

Az Európai Bizottság által létrehozott cím azon helyszínek szimbolikus értékének hangsúlyozására és ismertségének növelésére törekszik, amelyek jelentős szerepet töltöttek be Európa történelmében, kultúrájában és az Európai Unió építésében.  2015-ben a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark nyerte el az Európai örökség díjat.

 

Farsangolás Európában

A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt. Karneválok, fényes álarcok, áhítatosság s közben fékevesztett öröm – ez jellemzi mindenhol ezt az időszakot. A katolikus egyház liturgiája szerint ez az időszak a nagyböjttel ér véget. Innen ered a karnevál szó, ami a húshagyó keddet jelölte olaszul: Carne vale! = Hús, isten veled!, vagy a közép-latinban: carne levamen=hústól való tartózkodás.

Nézzük meg, hogyan mulat ilyenkor Európa.

Velence, Olaszország

1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és azóta a     látogatók száma évről évre nő. A  központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög  a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők.

Kanári-szigetek, Tenerife, Santa Cruz , Spanyolország

A santa cruz-i karnevál egyike a világ legnagyobb fesztiváljainak, melyet minden év februárjában rendeznek meg. 1980 óta ez a karnevál a turizmus közkedvelt célpontja. Tenerife arra törekszik, hogy ez az esemény is a Világörökség részét képezze. A fesztivál hatalmas nyitóünnepséggel kezdődik,ami éjjel éri el tetőpontját, amikor az emberek díszes ruhákba öltöznek és hajnalig táncolnak. Számtalan program színesíti a hangulatot,ilyen a szépségkirálynő, a karneváli királynő illetve hercegnőválasztás.

Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik, ez az “Entierro de la Sardina”,amely egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció, az ezt kísérő férfiak és nők feketébe öltöznek és az úton a tenger felé hangosan kiabálnak és jajgatnak,majd ezután a petárdákkal teli szardíniát elégetik,így egy hatalmas tűzijáték keretében búcsúznak a karneváltól.

Nizza, Franciaország

A Nizzai karnevál előzményei a középkorba nyúlnak vissza. Ahogy más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult. Bár a hagyományokat sokan ma is tisztelik, amikor jól megdobálják egymást mimózával. A Nizzai karneválon (virágparádén) minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, rajtuk sok csinos lánnyal, akik sosem felejtenek el mosolyogni, még akkor sem ha éppen rossz az idő. A Nizzai karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége. Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik hatalmas tűzijáték kíséretében.

Rijekai Karnevál, Horvátország

Horvátország legnagyobb fesztiválja több mint százezer turistát vonz a városba. Már az 1900-as években is színes,jelmezes felvonulások jellemezték Rijekát. A látogatók nagy számának köszönhetően 1995-ben  a Rijekai Karnevál teljes jogú tagja lett az Európai Karneválvárosok Szövetségének. A hagyományok szerint a rendezvénysorozat minden évben Hamvazószerdáig tart, s az egy hónap alatt számos kulturális és sporteseményt kínál (rally autó felvonulás, showboard verseny, Gyerekek karneválja stb.)a látogatóknak. A farsangi mulatság a Rijeka Karnevál Királynőjének megválasztásával, és a város kulcsainak átadásával veszi kezdetét,az elkövetkező hetekben pedig kiállításokat,koncerteket,  különféle bemutatókat és álarcos mulatságokat rendeznek. A fesztivál leglátványosabb, legizgalmasabb eseménye az álarcos karneváli felvonulás.

Köln, Németország

A karnevál során – melynek hagyományait 1823-ban élesztette újjá a kölni polgárság – a város utcáit maskarás-jelmezes felvonulók tömegei lepik el, s egymást érik a parádék és a bálok. A látványos esemény évről évre több mint egymillió látogatót vonz a németországi városba, amelynek fő eseményei közé tartozik a boszorkányok bálja, avagy a Rózsák Hétfője. A kölni karneváli tradíciók része az úgynevezett asszonyfarsang, amikor hamvazószerdán a nők külön vigasságot rendezhetnek maguknak, kizárva a mulatozásból a férfiakat.

Mohács, Magyarország

Hazánkban napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva.

Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik.

A Busók fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő alakok. Jellemző ruházatuk a bundájával kifordított birkabőr, melyet derékban lánccal vagy kötéllel kötnek össze, erre aggatnak egy vagy akár több kolompot is, fehér, szalmával kitömött vászongatyájuk van, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, vállukon tarisznya lóg.  Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.